Szilvágy

Szilvágy története

Szilvágy község Zala megye északi részén, Göcsej tájegység nyugati oldalán fekszik, a Medesi-patak völgyében, Lentitől 21 km-re, Zalaegerszegtől 30 km-re.

Területe: 2427 ha, melyből belterület 54 ha, külterület 2348 ha, zártkert 25 ha. A csendes kis község eredete a régmúltra nyúlik vissza. Első írásos említése 1343-ból származik, Nemthy-vár tartozékaként, akkor Ozyagh- ként szerepelt, a század végén Alsó- és Felsőszilvágyként található. Korán bekövetkezett az aszú száraz” jelentésű melléknévnek és az ág „folyóág” főnévnek az elhomályosulása, amely így együttesen kiszáradt, vagy időnként kiszáradó vízmedret jelent, így „Sziágy”-nak írták. 1773-ban már Szilvágy-ként szerepel az iratokban. Lendvai járáshoz tartozott, a Bánnfyak, majd a Nádasdyak birtoka. 

A törökök 1576-ban teljesen felégették, néptelenné vált, és csak lassan tért vissza az élet a csodálatos erdők övezte településre.

A falu környékén változatos, szép tájat találunk. Erdőkkel, szőlőkkel borított, szelíd dombhátak között szántók tarkítják a vidéket. A táj természetes növényzetét a hatalmas erdőségek uralták régen. A változatos felszíni formák meghatározói voltak hajdan a gazdálkodásnak. Ahol lehetőség adódott a szántásra, ott vetettek, a meredekebb domboldalak jók voltak a szőlőknek, gyümölcsösöknek, erdőknek. Az erdő számos munkalehetőséget adott a szilvágyiaknak, mint például a szénégetés, szurokégetés, hamuzsírfőzés, vasúti talpfa készítés. Jelentős jövedelmet jelentett a makkszedés, gubacsszedés, fenyőtoboz gyűjtés, szárított gomba értékesítés. A biztonságos faanyag szállítás érdekében 1924-ben erdei kisvasút épült Lenti és Szilvágy között, amit szeretnénk személyszállításra is alkalmassá tenni. 

A környék gazdag állatvilágát befolyásolja a környezet, az összefüggő erdőségek a köztük lévő völgyekkel, patakkal, biztos rejtekhelyet és élelmet nyújt a nagyvadaknak, a magasra nőtt fák alkalmasak a fészkelő madaraknak. Az érmes trófeáiról híres gímszarvas és vaddisznó állomány vendégvadászok sokaságát csábítja Szilvágyra.

A falutól Dél-keletre a Homok-hegy és Nagy-hegy domboldalába, dombtetőjén zártkertek telepedtek meg, ahol szőlő-és gyümölcstermesztés folyik. Sajnálatos, hogy viszonylag sok az elhagyott, nem művelt kert. Ezek csökkentésére az önkormányzat felvállalt szőlő művelést és őshonos gyümölcsfa telepítést. A szőlőhegy évszázados boronafalú pincéi jelentős néprajzi értéket képviselnek és hangulatos képi elemei a tájnak. A zártkert egy hatalmas patkó alakot formál, ami meteor-becsapódási kráter is lehet, de lehet akár völgyfő-rogyás eredménye is.

Szilvágy vezetékes vízzel, földgázzal, villannyal ellátott, a szennyvízhálózat kiépítése folyamatban van, optikai kábel biztosítja a szélessávú internet elérési lehetőséget a lakosság számára. 2002-től Teleház, majd eMagyarország Pont, jelenleg Digitális Jólét Program Pont működik a Könyvtárban, mely fejlett eszközállományával, ingyenes szolgáltatásaival áll az érdeklődők rendelkezésére.

A településen 1778-ban még állt a Szent Adorján tiszteletére szentelt, de már akkor is romos katolikus templom, amely később megsemmisült. Az új templom 1994-ben készült el, a Szent Jobb tiszteletére. A templomban Klonfár János festményei láthatók. Templom előtt egyik oldalt az I. és II. Világháború hőseinek tiszteletére állított hősi emlékmű, másik oldalt Koszti István Miklós erdélyi művész által készített Szűz Mária szobor áll. Szilvágy 1811-től a Novai Plébánia filiájához tartozik.

Híresen gazdag gombatermő vidék közepén fekszik a falu, mely nemcsak a környékbelieknek kedvenc gombászóhelye, hanem országos gombásztábornak is otthont adott. Csapadékos időszakok után, élettel telik meg az erdei avar és mindenhol kidugják kalapjaikat a galambicák, a vargányák, a nyúlgombák és rengeteg sok egyéb gombafajta. Csak akarat kell és kitartás, és telik a kosár, alapul szolgálva egy kitűnő gombarpörkölhöz vagy ezernyi más gombás csemegéhez. Szilvágyról indul és a közeli szőlődomb, a környező erdők természeti kincseit, valamint épített örökségét mutatja be az 5 km hosszú Vargánya tanösvény, ami a település központjából indul, középpontja a Nagyhegyi szabadidő központban van, ahol pihenőhely, erdei tornapálya, Tündérkert és Pincemúzeum található.

Harangláb

A település egyik legfontosabb látnivalója a római katolikus fa harangláb és az előtte lévő díszes nagy fakereszt pléh korpusszal és díszítéssel. A XIX. század első felében épült római-katolikus harangláb országos védettség alatt áll. A kétoszlopos haranglábnak eredetileg a szoknyája és a harangháza is teljesen nyitott volt. Később házas, zártszoknyás, zárt harangházas építménnyé alakították. Műemlék jellegű, barokk stílusú, melynek különlegessége, hogy a kétoszlopos nyitott nyakrészt zárt harangházzá alakították és így tömegében nagyobb harangláb keletkezett. de olyan harmonikus az építmény megjelenése, mintha eredetileg is ilyen lett volna. Az önkormányzat 2008-ban újíttatta fel a műemlék haranglábat és keresztet az országos műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával.

Az utóbbi évek jelentősebb fejlesztései, amit az Önkormányzat és Szilvágyért Egyesület közösen valósított meg:

• Háztartási hulladékgyűjtés heti rendszerességgel történő biztosítása, szelektív hulladékgyűjtés bevezetése
• Ravatalozó, temetői kereszt és temetői út felújítása
• Digitális Jólét Program Pont  kialakítása, eszközbeszerzése és működtetése
• Község rendezési tervének elkészítése, a környezeti infrastruktúra folyamatos fejlesztése
• Szűz Mária szobor állítása a Templom kertben
• Településkép javítás (útjelzőtáblák, információstáblák, utcabútorok kihelyezése)
• Millenniumi emlékpark kialakítása, Szent István szoborral és kopjafával, közterületek parkosítása, virágosítása
• Sportöltöző felújítása
• Aszfaltos sportpálya építés
• Vargánya tanösvény, Erdei tornapálya építése és pihenőhely kialakítása Nagyhegyen
• Kultúrház felújítása, eszközfejlesztése
• Játszótér és sétány építés
• Romos boronafalu pince felújításával pincemúzeum létrehozása
• I-II. Világháborús hősi emlékmű felújítása 
• Nagyhegyen Tündérkert kialakítása  őshonos gyümölcsfákkal
• Levendula telepítés